Mindent bele! …vagy mégsem!? – avagy: All Risk vagy Per Risk biztosítás?
Először is fordítsuk le ezt a két szóösszetételt! Mit is jelent mindez?
Az All Risk - kifejezés nem Korda Gyuri bácsitól származik - szó szerint azt jelenti: „minden kockázat”. A Per Risk jelentése pedig: „kockázatonkénti”.
Az első változatot magyarul összkockázatú vagyonbiztosításnak nevezzük, a másodikat pedig nevesített kockázatnak. Magyarországon is egyre több vállalkozás vezetőjében (egyéni vállalkozótól a részvénytársaságok tulajdonosáig) tudatosul a gondolat, hogy cége vagyonát legnagyobb körültekintéssel és alapossággal sem lehet megvédeni a váratlanul bekövetkező káros eseményektől.
A bekövetkezett károkat nem minden esetben lehet megelőzni, de a céget ért veszteségeket mindenképpen lehet csökkenteni, vagy akár teljes mértékben elkerülni. Ezekre az esetekre használható a fentebb említett két módozat.
A két szerződés alapjaiban nagyon hasonlít egymásra. A biztosítható tevékenységek és vagyontárgyak (épület, berendezés, gépek, áru, készletek, készpénz…stb.) nagy vonalakban megegyeznek. A vagyonbiztosítások mindkét esetben kiegészíthetők egyéb kockázatokkal: felelősség biztosítás, üzemszünet biztosítás, szállítmány biztosítás…stb.
Akkor mégis mi értelme van a két típusú biztosításnak azon kívül, hogy az átlagos ügyfeleket összezavarjuk?
Közelebbről megvizsgálva a különbségeket, látható, hogy a hasonló alapok mellett jelentős eltérés van a két módozat kockázatai között. Tudni kell, hogy minden biztosítási szerződéshez tartozik egy feltételrendszer, mely a legapróbb részletre kiterjedően több oldalon keresztül leírja a szerződő kötelezettségeit, tennivalóit, és néhány oldalon kitér a biztosítótól elvárt tennivalókra is. Véleményem szerint még nem született olyan ügyfél, aki egy ilyen „izgalmas” olvasmányt a szerződés megkötése előtt átolvasott volna, pedig a biztosítók minden káresemény alkalmával erre a „szent írásra” hivatkoznak, különös tekintettel az apró betűs részekre. Ezek citálása a legritkább esetben jelent jót az ügyfelek számára, tehát a különbség a két feltétel rendszer felépítésében rejlik…